Terhesség

Terhesség a változókorban

A változókorban is szülhet egészséges kisbabát a nő, ugyanakkor az orvosok felhívják a figyelmet a terhesség kockázati tényezőire. Nem helyes, ha a szülészorvos a páciensét csak a kor miatt beszéli le terhesség vállalásáról, a fokozott következmények ismertetése azonban kötelesség.

Egy egészséges gyermeket nevelt már Zsófia, amikor azzal a kérdéssel fordult a menopauza szakambulanciához, hogy egy új párkapcsolatban vállalhat-e még terhességet. Az akkor 41 éves hölgy gyermekét annak idején hüvelyi úton szülte, ciklusai azóta szabályosak voltak. A szakemberek részletesen tájékoztatták őt az életkorából fakadó, a várandósság alatti gyakoribb szövődményekről, valamint javasolták, hogy vegyen részt egy részletes hormonális kivizsgáláson. A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a szabályos ciklusok ellenére nincsen már peteérése, ezért ún. ovuláció-indukciós kezelést kapott, és a második inszemináció alkalmával teherbe esett. Kezelőorvosa felhívta a házaspár figyelmét a genetikai vizsgálatok esetükben fokozott jelentőségére. Ezek rendben megtörténtek, és negatív eredménnyel zárultak. A gyakorlatilag panaszmentes terhességet zavartalan hüvelyi szülés követte, és a kisbaba teljesen egészségesen született.

Érett tüsző kialakulása a kor előrehaladtával egyre ritkább,. 40 éves kor felett a tüszőrés nélküli ciklusok gyakorisága kb. 10%, 45 éves kor felett már közel 80%. Miközben férfiakban az utódnemzés képessége gyakorlatilag az élet végéig fennáll, nőkben a 40. életév után a terhesség bekövetkeztének esélye lényegesen csökken. A 45. év után ez a csökkenés még jelentősebb, az utolsó menstruáció (a menopauza) után pedig a terhesség elenyésző ritkaság.

A kor önmagában nem lehet akadálya egy kívánt terhesség kiviselésének, de a spontán terhesség esélyének csökkenése miatt gyakoribbá válik az ún. asszisztált reprodukciós technikák, pl. a lombik-bébi program szükségessége. A 40 év feletti életkorban fogant terhességek esetében ugrásszerűen megnő a magzati genetikai rendellenességek (elsősorban a kromoszómális rendellenességek, ezek közül is leginkább a Down kór) előfordulási aránya, és lényegesen nő a várandósság és a szülés alatti szövődmények száma (gyakoribb a spontán vetélés, a koraszülés, az idő előtti burokrepedés, a magzat fekvési rendellenességei, a lepényi rendellenességek, stb.). Ez persze nem jelenti azt, hogy egy 40 év feletti nő, ha az élete úgy alakult, ne vállalhatna terhességet. Ma már számos olyan diagnosztikai módszer áll rendelkezésre, amivel a genetikai rendellenességek jó hatásfokkal kiszűrhetők. Nem helyes tehát, ha a szülészorvos a páciensét csak a kor miatt lebeszéli terhesség vállalásáról, a fokozott kockázatok ismertetése azonban kötelesség.