A Nemzetközi és a Magyar Menopausa Társaság szakmai ajánlása

 

1)        A változókor egy élettani, természetes, a kor előrehaladtával jelentkező folyamat. Ebből következik az is, hogy önmagában a változókor és a menopauza (az utolsó menstruáció, amit egy éven belül újabb már nem követ) bekövetkezte nem tekinthető betegségnek. A változás kora egyébként is sok nőnek megkönnyebbülést hoz: megszűnnek a menstruációval járó kellemetlenségek és a fogamzásgátlás problémája. Mások viszont ugyanezt a „nőiességük” elvesztéseként élik meg. Mai tudásunk szerint a panasz-és tünetmentes nők esetében kezelés általában nem szükséges, ez volna a „természetes változókor és öregedés”. Ők azonban a nőknek csak kb. 30%-át képviselik. A változókorban a tüszőhormon termelődésének fokozatos csökkenése a legtöbb nőnél enyhébb-súlyosabb panaszokat okoz: hőhullámokat, izzadást, vérzészavarokat, szemszárazságot, a bőr ráncosodását, hajhullást, hangulati labilitást, ingerlékenységet, depressziót, önértékelési zavarokat, a szexuális élet fájdalmasságát, stb. Az ösztrogén hiányának késői szövődményei a szív- és érrendszeri betegségek gyakoribbá válása, valamint a csontritkulás és a következményes törések.

 

2)        Enyhébb panaszok esetén a kezelés szükségességét attól lehet függővé tenni, hogy a tünetek milyen mértékben tolerálhatók, és mi a páciens igénye. Ilyenkor hatásosak lehetnek a gyógynövényi, un. fitoösztrogén készítmények.

 

3)        Ha a tünetek egy nő életminőségét csökkentik, jelentős panaszokat okoznak, a csontsűrűség csökkenése már kimutatható, mindenképpen indokolt a hormonterápiát is magába foglaló komplex kezelés egyrészt a kellemetlenségek megszüntetése, másrészt a késői szövődmények megelőzése céljából. A komplex kezelés fontos részét képezik az életmódbeli változtatások: a testsúlykontroll, a dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztás csökkentése, a szénhidrát- és zsírszegény étrend, sok gyümölcs és zöldség fogyasztása, a magas vérnyomás szűrése és megfelelő kezelése, a vér magas koleszterin szintjének csökkentése, a rendszeres testmozgás, a mindennapi stressz csökkentése, valamint a menopauzális hormonterápia.

 

4)        A menopauzális hormonterápia (MHT) definíció szerint azt jelenti, hogy a beteg vagy ösztrogént kap önmagában (ha az előzményben méheltávolítás szerepel), illetve ösztrogént sárgatest hormonnal (újabban egyéb gyógyszerekkel) kombináltan. Az MHT teljes értékű alternatívája a tibolon nevű készítmény. A hormonkezelés a személyes választástól függ, a kezelőorvossal (hazánkban lehetőség szerint a Menopauza Ambulanciák szakorvosaival) egyeztetve egyénre szabottan, a lehető legkisebb, de még hatékony dózisban kell alkalmazni. Az MHT egyrészt csökkenti a hőhullámok és egyéb klimaxos tünetek előfordulását, javítja az életminőséget, másrészt megelőzi a csontritkulás okozta töréseket és - 60 évesnél fiatalabb nőkben, de különösen a menopauza időpontja körül elkezdve - a szív- és érrendszeri betegségeket.

Megfelelő életkorban és módon alkalmazva nem fokozza sem az emlőrák, sem egyéb betegségek kockázatát, és biztonságosan, magas haszon-kockázat arány mellett használható.

 

5)        A 45 éves, de különösen a 40 éves kor előtt bekövetkező menopauza esetén az MHT adása legalább a menopauza bekövetkeztének átlagos idejéig (hazánkban ez kb. az 50. év) mindenképpen szükséges a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás, valamint az elbutulás kockázatának jelentős emelkedése miatt.

 

6)        A hormonterápia ellenjavallatai: emlő- vagy méhtest rák, súlyos májműködési zavarok, trombózis, szív- érrendszeri betegségek, súlyos migrén. Ilyen esetekben gyógynövényi fitoösztrogének, a központi idegrendszerre ható és a hőhullámokat csökkentő egyéb gyógyszerek, valamint egyéb módszerek (homeopátia, akupunktúra, balneoterápia, stb.) használhatók, de ezek hatékonysága messze elmarad az MHT hatásosságától.

 

 

 


<< Vissza a hirekhez