Miért horkolunk egyre erősebben, ahogy idősödünk?

 

Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, mi okozhatja még, hogy idősebb korban egyre többen és gyakrabban horkolnak.

 

 

A szájüreg első kétharmadában található kemény szájpad mögött helyezkedik el a lágyszájpad, a középvonalában pedig lelógó, nyálkahártyával fedett kis nyúlvány, a nyelvcsap. A lágyszájpad gyengesége lehet alkati tulajdonság, de az életkorunk is befolyásolja. A jelenség főként idősebb korban gyakori, mert a kor előre haladtával a torok izomszöveteink tónusa jelentősen csökken.

 

„Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak és a ki-be áramló levegő a felső légutak laza szöveteit mozgásba hozza. Ha a lágy szájpad és a torok felső részén található garat izmok tónusa egyébként is gyenge, akkor ez a hatás fokozottan érvényesül. A túlzottan laza lágyszájpad tehát alvás közben, légzésnél erősebben rezonál, és ez vezethet horkoláshoz.”

 

 

 

A két jelenség gyakran együtt jár, hiszen a lágyszájpad izmainak gyengesége miatt megnyúlhat a nyelvcsap, de ettől függetlenül egy duzzadt nyelvcsap önmagában is képes horkolást okozni.

 

A nyelvcsap duzzanata jelentkezhet légúti fertőzések következtében, ilyenkor rendszerint erős fájdalommal is jár. A nagyobb nyelvcsap lehet öröklött tulajdonság is, de erős vegyszerek tartós belélegzésekor is megduzzadhat, illetve allergiás reakció részjelensége is lehet. Okozhatja szájszárazság és gyomorsav-túltengés, reflux, és túlzott dohányzás és alkohol fogyasztás következtében is duzzadtnak érezhetjük.

 

 

„A túlságosan nagy nyelvcsap fekvő helyzetben a hátsó garatfalhoz vibrálva záródik, ez okozza a horkoló hangot. A megnagyobbodott nyelvcsap nehézlégzés, lefekvéskor akár légszomjat is előidézhet, a betegek a kifejezetten kellemetlen tünetek miatt általában nem is halogatják sokáig, hogy orvoshoz forduljanak.”

 

A horkolás kezeléséhez ilyen esetben műtétre lehet szükség. A sikeres műtét előfeltétele, hogy a horkolást okozó anatómiai elváltozás pontos helyét és mértékét ismerjük. Ehhez szükséges a fül-orr-gégészeti vizsgálat és az alvás endoszkópia elvégzése. A további vizsgálatok menetét ez határozza meg. Az alvásvizsgálat eredményétől függően akár gasztroenterológiai, kardiológiai vagy tüdőgyógyászati konzultációra is szükség lehet.

 

 

A horkolás nem pusztán zavaró, de komoly betegség, az alvási apnoe tünete is lehet, mely az egészséget is veszélyeztetheti. Kivizsgálásra és kezelésre szükség van, mert az alvás közbeni légzéskimaradások okozta oxigénhiány miatt az érintetteknél nappali krónikus fáradtság, levertség, koncentrációhiány is jelentkezhet, emellett megnő a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri elváltozások rizikója.

 

Forrás: EgészségKalauz