Magyar kutatónők a világ élvonalában
Hatékonyabb lehet a stroke kezelése, új megoldás jöhet a vesebetegségek felismerésében.
Dr. Bagoly Zsuzsa az egyik leggyakoribb halálok, a stroke eredményesebb gyógyításának lehetőségeit kutatja.
A tehetség elismerése
Dr. Csuka Dorottya munkája pedig közelebb vihet a célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, ezenkívül a máj- és vese-transzplantáció körülményeinek optimalizálásához és a megfelelő donor kiválasztásához. Mindkét orvos a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” idei díjazottja. Az orvostudományok területén előremutató munkát végző hazai kutatónőknek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri az elismerést.
Húsz év hagyománya
A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. Az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban. A külföldön már több mint húszéves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
Dr. Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja. A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, hiszen így könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal, vagy sem. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez
a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj- és vesetranszplantáció körülményeinek javításához is. Az orvos és csapata idén a pandémia kapcsán új kutatásokba is belefogott, azt figyelik, a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig a betegség gyógymódjának megtalálásához közelítenek.
Dr. Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik.
Koronavírusos-kockázatok
A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutató a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében. A betegség gyógyításánál minden perc számít, munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. Egy olyan pontrendszer létrehozása a cél, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos a kutatás, hiszen a Covid–19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.
(A borítóképen: Csuka Dorottya és Bagoly Zsuzsa)
Forrás: BOON