Klimax: a nők alig 1 százaléka kap hormonpótlást
A hormonpótlás az egyik lehetséges kezelési mód.
A menopauza éveiben az ösztrogénszint csökkenése miatt számos kórkép kockázata megemelkedik, és bár az érintettek 10-20 százalékának szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis kevesebb mint egy százalékuk részesül benne - hívta fel a figyelmet Dr. Várbíró Szabolcs, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense.
A hormonális változást jelző vérzészavarok mellett hőhullámokkal, éjszakai izzadással, keringési labilitással, szapora szívdobogásérzéssel, memóriazavarral, a nemi vágy csökkenésével, valamint a kisízületek fájdalmával, duzzanatával is számolni kell a változó kor beköszöntével – mondta Dr. Várbíró Szabolcs. Hozzátette: a kötőszöveti rendszer átalakulása miatt a bőr és a haj száraz lesz, a körmök töredezetté válnak, és megváltozik az anyagcsere is, így ugyanannyi étel elfogyasztása súlygyarapodáshoz vezethet. A menstruáció végleges elmaradását követően a hüvely és a húgycső kiszáradhat, sérülékennyé válhat, így gyakrabban jelentkezhetnek különböző fertőzések és ugyancsak gyakoribbak a vizelettartási elégtelenségnek is.
Megnő a betegségek kockázata
Az egyetemi docens kiemelte, mivel a változó kor előrehaladtával jelentősen csökken a szív-érrendszert védő ösztrogén szintje, a menopauza bekövetkeztével megnő a szív – és érrendszeri megbetegedések gyakorisága, felgyorsul az érelmeszesedés és az Alzheimer-kór kifejlődése is, továbbá, mivel az ösztrogén a csontépítés egyik legfontosabb elősegítője, így termelődésének megszűnésével elindulhat a csontszegénységhez, majd csontritkuláshoz vezető folyamat.
A docens tapasztalatai szerint ugyan az érintettek 10-20 százalékának egészségügyi szempontból szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis a változókorú nők kevesebb mint egy százaléka részesül benne Magyarországon. Ennek legfőbb oka az Egyesült Államokban több mint 15 éve végzett, elhibázott tervezésű, nagy betegkövetéses vizsgálat kedvezőtlen, hazánkat is elérő sajtóvisszhangja. A laikus médiában a szövődményeket kiemelő, de a kedvező változásokat figyelmen kívül hagyó rémhírek elriasztottak sok beteget és a nem nőgyógyász orvosok egy részét is a hormonpótlás alkalmazásától – fejtette ki Dr. Várbíró Szabolcs, hozzátéve: azóta bebizonyosodott, hogy az időben, vagyis a menopauza első 5-10 évben megkezdett kezelés megszünteti a panaszokat, míg a szövődmények kockázata gondos szűrővizsgálatokkal minimalizálható.
A hormonpótlás szükségességét minden esetben egyénre szabottan és körültekintően kell meghatározni
De általánosságban elmondható, hogy a terápia azoknak ajánlott, akiknek 45 éves kor előtt marad el a menstruációjuk vagy a 40 és 60 év közöttiek közül azoknak, akik hőhullámra, alvászavarra panaszkodnak, illetve csontritkulás szempontjából veszélyeztetettek – magyarázta Dr. Várbíró Szabolcs. A kezelésekkel a menopauza idején elvesztett ösztrogén szervezetbe juttatása a cél, mellyel 15-20 százalékkal csökkenhet például a szív – és érrendszeri megbetegedések kockázata, ugyancsak mérséklődhet a méhtestrák és a béldaganat esélye. Amennyiben a páciensnek megvan még a méhe, illetve a méh nyálkahártyája, akkor progeszteront is alkalmaznak.
Minden változó korba lépő nőnek ajánlott az úgynevezett menopauza szakrendelés felkeresése, ahol a normál nőgyógyászati rákszűrésen túl alaposan kivizsgálják. Sor kerül egy hüvelyi ultrahangvizsgálatra, amely a méh nyálkahártya állapotáról tájékoztat, ezen kívül beutalják a pácienst csontsűrűség vizsgálatra, mammográfiára, illetve egy laborvizsgálatra, amellyel a szív- és érrendszeri kockázatot is szűrni lehet.
Az első vizsgálat után általában gyógynövénykészítményeket javasolnak a tünetek enyhítésére, és egyes esetekben ez teljesen megszünteti a panaszokat. Ezek az úgynevezett fitoösztrogének, olyan növényi eredetű vegyületek, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ott hatást kiváltani. Ilyen természetes segítség lehet például a szója, a lenmag vagy az orbáncfű. A további kezelés szükségességéről a vizsgálati eredmények kiértékelése után, egyénre szabottan dönt a szakember. A hormonpótlást akkor javasolják, ha a hőhullámok nem szűnnek meg, vagy csontritkulásra való hajlamot találnak és nincs ellenjavallat, például az emlőrák családi előfordulása, stroke-ra, trombózisra való hajlam.
Az egyetemi docens hozzátette: a klimax okozta tünetek, mind intenzitásukat, mind típusukat tekintve széles skálán mozognak, és az egyéni tűrőképesség mértékétől függően változhatnak. Tapasztalata szerint, amíg egyes nők csupán néhány hétig szenvednek a kellemetlenségektől, addig mások évekig kénytelenek együtt élni a panaszokkal; egy részüknél naponta három hőhullám jelentkezik, másoknál a huszonöt is általánosnak számít. (Semmelweis Egyetem)
Forrás: Webbeteg